Település:
Budapest, 13. kerület

Létrehozva:
2022-04-09 19:33:27


Bemutatkozik a XIII. kerület


A kerület nagyobb része pesti homoksíkságon fekszik, míg kisebb része dunai szigeteken terül el.

A 13. Kerületben 121 657 fő lakos él (2019. január elsejei adatok szerint), 11,33 négyzetkilométeres területen, ezzel pedig Budapesten a negyedik legnépesebb hely. A kerület nagyobb része pesti homoksíkságon fekszik, míg kisebb része dunai szigeteken terül el, és olyan népszerű és beszédes nevű városrészekből áll, mint AngyalföldGöncz Árpád városközpont, a Népsziget déli része, Újlipótváros és Vizafogó.












Képek: Templom a 13. kerületben; forrás: CIVERTAN BT (bal oldalon); Rendőrpalota, fotó: Polgár Attila (jobb oldalon)


Az elmúlt évtizedekben a tizenharmadik kerület jelentős változásokon ment keresztül. Egészen a tizenkilencedik század végéig vidékies jellegű volt. Aztán egy gyors fejlődést követően nagyvárosi külsőt öltött magára. A huszadik századra pedig Magyarország egyik legfontosabb gépipari központjává vált. Az ipar háttérbe szorult, a főszerep a kereskedelmi és a szolgáltató cégeké lett, a tizenharmadik kerület vált Budapest egyik leggyorsabban fejlődő részévé.

2013-ig a Margitsziget is a tizenharmadik kerülethez tartozott, azt követően azonban a CXXVIII. törvény másként rendelkezett:

„A XIII. kerület határa: a Népsziget déli csúcsától a Duna fő, majd pesti ágának középvonalán halad a Margit hídig, innen a Jászai Mari téren át és a Szent István körúton a Nyugati térig, a Nyugati tér nyugati, majd délkeleti oldalán a Váci útig, a Váci úton a Ferdinánd hídig, innen a Lehel úton a Bulcsú utcáig, a Bulcsú utcán az aluljáró bejáratáig, majd a MÁV 28224 hrsz.-ú ingatlanának északnyugati határvonalát követve a Dózsa György útig, innen a Dózsa György utat keresztezve, a Vágány utcán a XIII. kerület régi határvonalát követve a Róbert Károly körútig, ezen, a Dévényi úton, a Szegedi úton, a Tatai úton át a Kámfor utcáig, ezen a MÁV vonalon át Újpest határáig, innen a főváros és Újpest régi közös határa mentén a Göncöl utcáig, a Göncöl utcán a MÁV vasútvonaláig, a vasúti töltés északkeleti oldalán vissza a régi újpest-budapesti közös határig, az újpesti összekötőhíd újpesti hídfőjéig, innen a régi közös határvonal mentén a Palotai-sziget déli csúcsáig, innen a Duna főágának középvonalán a Népsziget déli csúcsáig.” Forrás: 2013. évi CXXVIII. törvény Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról, 11. §

 

A fent említett városrészek:

 

Angyalföld

Angyalföld, ahol gyermekkorom nyarainak nagy részét töltöttem. Nevének eredete máig bizonytalan, több feltételezés is napvilágot látott. Az egyik például az, hogy a Rákos-patak mellett található Ördögmalomról kapta a nevét, így először Ördögföld volt, majd később a pesti népnyelvnek köszönhetően Engelsfeld lett, ami egy német szó és ennek tükörfordítása az Angyalföld. De nevének alakulásáról keringett egy másik változat is. A tizenkilencedik század első felében a pesti kéjhölgyek ezen a helyen vetették el gyermeküket, tehát ahogy mondták, angyalcsinálásra jártak ki ide. Ezekről az illegális abortuszokról nevezték el Angyalföldnek.

 

Kassák Lajos Egyedül az éjszakában című versében is emlékeztet a név eredetére:

“Angyalföld, ki onnan kaptad a neved, hogy a bábák is boszorkányok asszonyaid öléből halva hozták világra a csecsemőket, sok ezer mécsest kioltottak, mielőtt fellobogott a lángjuk és így neveztek el téged az angyalok földjének, ahelyett, hogy a sátán véres áldozatának neveztek volna.”


Ma Angyalföld a tizenharmadik kerület legnagyobb része, pedig jelentőssé csak az iparosodás során, a tizenkilencedik század végén, huszadik század elején vált. Eleinte galambosok lakták, s kezdetben Budapest hatodik kerületéhez tartozott, csak 1950-ben került a tizenharmadik kerülethez.


A József Attila Művelődési Központ bejárata 1999-ben,

az épület átadásának 50 éves évfordulója alkalmából; fotós: Ismeretlen


A lakáskörülmények a fővárosban is nyomorúságosak voltak, de aztán a második világháború után több nyomortelepet is felszámoltak, és lakótelepek épültek a helyükön. Mostanra Angyalföldön vannak tíz- és négyemeletes panelházak is, de jellemzők a családi házas övezetek, illetve az új építésű lakóparkok. Az ipari zónák irodaházakká, lakóparkokká és kereskedelmi egységekké alakultak át.

 

Hírességek Angyalföldön

  • Kassák Lajos (író, költő)
  • Angyal Éva (válogatott kézilabdázó)
  • Vámosi János (énekes)
  • Fenyő Miklós (énekes)
  • Ganxsta Zole (zenész)
  • Klampár Tibor (többszörös világbajnok, Európa-bajnok asztaliteniszező)
  • Cziffra György (zongoraművész)
  • Radics Béla (zenész)
  • Papp László (ökölvívó)

 

Újlipótváros

Újlipótváros, vagy ahogy a pesti köznyelv gyakran nevezi: Lipócia.

Duna-parti városrész, s 1950 óta tartozik a tizenharmadik kerülethez, azóta, mióta a Margitszigettel együtt szakították el Lipótvárostól.

A tizenkilencedik század elején a terület még Pest határának beépítetlen része volt, de ahogy az ipar fejlődött, Újlipótváros is benépesült.

A mai Vígszínház területétől Északra volt a Suhajda szegénytelep, amely Suhajda úr tulajdonában volt és ő munkásoknak alakított ki lakásokat. A Nagykörút mellett bérlakásokat építettek, s az ipar teljesen kiszorult innen. Ebben az időben nyerte el Újlipótváros a mai arcát.

Felépítették a Vígszínházat 1896-ban, a Váci úton gépgyárak, mezőgazdasági üzemek alakultak. Felépült a Magyar Villamossági Rt. telepe. Több malom is készült. A Pannónia utcában volt a Gyapjúmosó gyár, és ez egészen az 1970-es évekig működött.

1911-ben felépítették a Palatinus házakat a Pozsonyi út nyugati részén, de csak az 1920-as évek végén kezdődtek a bérlakás-építkezések téglaépítésű házakkal. A Palatinus elnevezés onnan származik, hogy az épületek azokon a telkeken állnak, amelyeket a nádori család kapott Margitszigetért cserébe.

Számos elismert művész, tudós, tanár, ügyvéd, orvos nőtt fel és élt itt.

A Palatinus-házak építésével egy időben megépítették a Népházat, amely egyszerre működött munkásszálóként. művelődési-kultúrális központként és műhelyeiben munkát biztosított munkanélkülieknek is. Ráadásul a Népház könyvtára volt az első közkönyvtár Budapesten.

Sok zsidó család is ide költözött Lipótvárosból, s a második világháború alatt az újlipótvárosi házak, amelyek közel helyezkedtek el a Szent István körúthoz, úgynevezett védett házak voltak, így a zsidó lakosok védelmet kaptak. Külföldi konzulátusok és követségek védelme alatt álltak ezek a házak. Ezekhez a házakhoz köthető Raoul Wallenberg svéd diplomata, a magát spanyol konzulnak kiadó olasz kereskedő, Giorgio Perlasca és Carl Lutz svájci konzul tevékenysége.


Duna parti út Újlipótvárosban; fotó: Kmiki87


5-6 emeletes lakóházak találhatók a déli részén, bérházak és lakótelepek az északi felén, de itt van a Vígszínház, és a Szent István park is. A kilencvenes évektől pedig lakóparkok is megjelentek itt.

Újlipótváros hires szülötte Radnóti Miklós, és Polgár Ernő is, aki író, irodalomszervező, szerkesztő, dramaturg és művelődéstörténész is.

 

Vizafogó

Vizafogó a Dráva utca és a Rákos-patak közötti Duna-parton helyezkedik el. Mostanra inkább lakótelepei miatt ismert, de azért vannak régebbi épületei is. Téglaépítésű bérházak állnak Váci úti irodaházai között és társasházak sorakoznak a Népfürdő utca és az Esztergomi út között.

Azt a részét, amely az Árpád hídtól Északra terült el, Lepsinek nevezték. Mátyás király idejében a Domonkos-rendi apácák tulajdonába tartozott az Agaras-tó. Itt a Váci út mentén futott a töltés, ahová a Fekete-tenger felől a vizák felúsztak inni. A vizák a világ legnagyobb édesvízi halai. A legnagyobb több, mint hét méteres és másfél tonnás.


A Gvadányi utca és a Rákos-patak; fotó: Globetrotter19


A tizenkilencedik század végén jelentős ipari környék volt Vizafogó, számos gyár, gőzmalom és egyéb üzem épült itt. Itt volt a Zarzetsky gyufagyár, a Láng Gépgyár (amely több, Láng László által alapított gyárból lett összevonva). Az 1930-as években alakultak meg a rendőrházak a Dagály utcában.

Lakóházakat, paneleket építettek. A tízemeletes épületekben 2684 lakást alakítottak ki. Felépült egy tizenhat tantermes iskola, és kétszáz férőhelyes óvoda, egy száz férőhelyes bölcsőde és a Berzsenyi Dániel Gimnázium is ekkor épült. A tízemeletes panelek mellett már közvetlenül a rendszerváltás előtt, 1987-89 között, akkoriban menőnek számító, négyemeletes, cseréptetős paneleket is építettek.


Egyike az 1987-89-ben épült panelháznak a Vizafogó lakótelepen; fotó: Kmiki87


A 2000-es évek elején kezdték építeni a Marina-partot, a 2017-es úszó világbajnokság idején épült a Duna Aréna a Dagály fürdő területén.

 

Népsziget

Népsziget, ami több néven is ismert. Újpest-sziget néven is szokták emlegetni. De egy 1695. szeptemberi pesti adat alapján Saban-szigetnek is hívták. 18-19. századi térképeken Pesti sziget-néven tüntetik fel. A köznyelv pedig Szúnyog-sziget, vagy Csigás-sziget néven ismerte. Minden oldalról a Duna határolja, ez alól csak a Zsilip utca kivétel.

A Népsziget egy külvárosi ártéri erdőből lett Budapest szerves része két évszázad alatt. A Duna folyam egyik szigete volt, Pest és Rákospalota határán, amelyet az 1830-as években Újpesthez kapcsoltak, így félszigetté vált.

Arculatát részben az ipar és a kikötő határozza meg, részben pedig a kajak-kenu telepek.

1896-ban épült meg az Újpesti vasúti híd, fontos összeköttetést biztosítva a félsziget és a Duna két partja között. Az 1928-as nyári olimpiai játékokra tervezett budapesti pályázat alapján a félsziget fontos központi helye lett volna az olimpiának. A Népsziget védett keleti öblébe települt a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár. A félszigeten csónakházak és volt vállalati üdülők sorakoznak, északi végén vezet át az Újpesti vasúti híd, keleti oldalán, az Újpesti öbölben még látszanak a hajdani hajóépítés emlékei. A hajózás segítésére hatalmas kőtornyokat építettek. A Népsziget öböl felőli oldalán kajakos- és kenuszakosztályok csónakházai alakultak ki, amelyek jelenleg is üzemelnek.

 

Göncz Árpád városközpont

Göncz Árpád tiszteletére hozták létre a városközpontot 2016-ban, Budapest tizenharmadik kerületében. A terület a Vizafogó és Angyalföld között található. Bár a városközpont létrejötte áprilisban történt, a névadó ünnepséget csak szeptemberben rendezték. Egy emlékkövet és a városrészt jelölő táblát is elhelyezték; az emlékkő helyén áll ma Göncz Árpád szobra. 2018-ra megújították a parkot – egy pályázat kiírás útján.

 

 

Forrás:

szöveg: wikipedia

fenti kép: iranymagyarorszag.hu

 

 

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »