A Csepel-sziget az egyik legnagyobb dunai sziget.

A Csepel-sziget az egyik legnagyobb dunai sziget. Itt áll Magyarország legmagasabb építménye, a 314 méter magas, ma már ipari műemléknek számító lakihegyi adótorony. Népessége mintegy 165 000 fő.

Fekvése

A Duna főága és az abból kelet felé kiágazó Ráckevei-Duna (más néven Soroksári-Duna) által közrefogott, a hosszához mérten viszonylag keskeny sziget, melynek tengelye csaknem pontosan észak-déli irányú. Hossza e kiterjedése mentén mintegy 48 kilométer, átlagos szélessége 6–8 kilométer között változik, területe 257 négyzetkilométer. Északi része Budapest határai közé esik, a fennmaradó része pedig szinte teljes egészében Pest megye részét képezi, déli csücskében – a Kis-Duna torkolati duzzasztásánál – azonban néhány hektárnyi területe már a Bács-Kiskun megyei Tasshoz tartozik. A budapesti rész a sziget területének csak mintegy 10%-a, az ott élő népesség azonban a sziget (körülbelül 165 ezer fős) összlakosságának majdnem a felét teszi ki.

Nevének eredete

Itt volt a honfoglaló magyarság első székhelye, az Árpád nemzetség szálláshelye. Anonymus "vezéri szigetként" (ducalis esset insula) említi. Sokáig úgy tartották, hogy a Duna szigete a nevét Árpád lovászáról, Csepel (Sepel) neve után kapta. Nyelvészek szerint azonban a sziget neve talán a cseplye, csepely, azaz 'sarjadék, bokros, cserjés hely' jelentésű főnévből keletkezett, vagy talán puszta személynévből magyar név adással. Az alapjául szolgáló személynév török, illetve szláv nyelvekből is leszármaztatható.

A nyelvészek elvetik a Sepel személynévből történt eredet valóságtartalmát. Benkő Loránd magyar nyelvész, tudománytörténész, egyetemi tanár szerint a Csepel szó tájnyelvből származik. A szó jelentése: fiatal erdő vagy tölgyfa. Módszeresen bemutatta, hogy az Anonymus Gesta Hungarorumának alapján álló hagyományos néveredeztetés módszertani tekintetben több ponton is hibás. Kutatása alapján a névadó – törökségi eredetű névvel felruházott – lovászmester legendateremtő alakjának a helyébe egy prózaibb megoldás került: a régi csepel(y) ~ cseplye "egyfajta erdő, bokros hely" jelentésű szavunk.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Wikimedia Commons