Budapest XI. kerületében található, a Szent Gellért tér 1. szám alatt.

A Gellért gyógyfürdő Budapest egyik nevezetes gyógyfürdője, épülete a magyarországi szecesszió kiemelkedő alkotása.

Budapest XI. kerületében található, a Szent Gellért tér 1. szám alatt, egy épületben a Danubius Hotel Gellérttel. II. András magyar király a 13. században ispotályt és fürdőt alapított itt.

Buda visszafoglalása után a fürdő I. Lipót háziorvosának tulajdonába került. Az orvos fia, Wartenbergi Illmer Károly 1718-ban eladta Buda városának. A fürdőt magyarul Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt. A fürdő német neve Blocksbad volt ebben az időben, a Gellérthegy német nevére visszavezethetően. 1809-ben Sagits István, majd Koischor Szilárd tulajdonába került az egyszerű, egyemeletes, pajtaszerű épület. A 19. század második felében a Sáros fürdőt Buda és Pest lakói, a szomszédos mezővárosok és falvak lakói látogatták.

A Gellért fürdő alaprajza, forrás: Révai nagy lexikona / Wikimedia Commons

Sárosfürdő, forrás: Wikimedia Commons

1894-ben a Ferenc József híd építésekor a fürdőt lebontották, majd 1901-ben a fővárosi közgyűlés elhatározta, hogy kisajátítja a Sáros fürdő forrást és telkét. A fürdő és a szálloda felépítésnek terve Budapest fürdővárosi koncepciójának része volt. A Gellért Hotel és Gyógyfürdő 1912–18-ban épült szecessziós stílusban, az építkezésen orosz hadifoglyok is dolgoztak az első világháború utolsó évében.

Az elkészült Gellért fürdő a főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt, akkoriban Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított. A fürdőhöz ekkor harmincágyas kórház is tartozott. A fürdő és szálló egykori tulajdonosai minden lehetőséget megragadtak, hogy az intézmény magas színvonalú technikai, esztétikai minőséget képviseljen, mind kényelemben, mind a gyógykezelések terén. A kor igényeinek megfelelő, fényűzően berendezett társas-termál, valamint termál-kádfürdők álltak a nagyközönség rendelkezésére, míg az iszapkezeléseket közös helyiségben is, és külön fülkékben is igénybe vehették kiegészülve a szénsavas, a sós-, és a pezsgő fenyőfürdők lehetőségeivel. A megnyitáskor szinte egyedülállónak számító inhaláló, pneumatikus, valamint infrakamra is várta a gyógyulni vágyókat. Külön orvosi laboratóriumok, és elsőrendűen felszerelt egészségügyi részlegéhez állandó orvosi felügyelet társult. Konyháját a nagy hírű Gundel étterem biztosította 1945-ig, külön figyelmet fordítva már akkor is a korszerű táplálkozási elvek betartására.

Esti kivilágításban a fürdő nyitott része, forrás: Thaler Tamás / Wikimedia Commons

Az akkori Európában is kuriózumnak számító hullámstrandfürdő később, 1926–27-ben épült hozzá, a fürdő korábbi parkja területén. 1934-ben pezsgőfürdővel bővült ki. A pezsgőfürdő az úszómedence ólomlemezzel szigetelt egyharmadában helyezkedett el, 84 darab speciális fúvófej pezsegtette a vizet. A befúvást egy 14 lóerős villanymotorral meghajtott légkompresszor végezte, a fúvófejek között színes világítótestek sejtelmes fénnyel árasztották el a medence vizét.

A második világháború előtt exkluzív vendégkörrel rendelkezett a Gellért gyógyfürdő: itt töltötte mézesheteit I. Julianna holland királynő, számos, Európát meglátogató maharadzsa, Rabindranáth Tagore. A fürdő híres látogatói közé tartozott Yehudi Menuhin és Richard Nixon is.

1945-ben a fürdő épülete és berendezése Budapest ostroma idején súlyos károkat szenvedett. A szobák egy részét még abban az évben helyreállították, az épület Dunára néző részét csak 1961-ben, majd a szállót 1980-ban újították fel, s modernizálták.

A Hullámmedence, forrás: Christo / Wikimedia Commons

2011-ben a német Handelsblattban megjelent hír szerint 2007 júniusában a Hamburg-Mannheimer biztosító a száz legjobban teljesítő munkatársának szexpartit rendezett a fürdőben. Az eset miatt Németországban vádat emeltek a biztosító ellen. Az eset kapcsán a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezetősége azt nyilatkozta, hogy nem volt tudomása arról, hogy pontosan mi folyt a rendezvényre kibérelt fürdőben.

A Gellért fürdő a második világháborúban súlyosan megsérült, így számos műtárgyat pótolni kellett. A női részleg ólombetétes ovális felülvilágítóit Gonzales Gábor tervezte és kivitelezte, 1998-ban. A férfirészlegen megmaradtak a Róth-műhelyben készült színes üvegablakok, azonban ezeket is felújították a kilencvenes évek végen. A Gellért fürdő átfogó felújítása 2007. január és 2008 áprilisa között zajlott. Megőrizték a fürdő eredeti berendezéseit és stílusát, így a Zsolnay-mozaikokat, a márványoszlopokat, az üvegeket és a szobrokat.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Zairon / Wikimedia Commons