Többféle néven ismerték a Hármashatár-hegyet, ami nem összetévesztendő a III. kerületben lévő Hármashatárheggyel.

A Hármashatár-hegy a Budai-hegység északi-északkeleti részében az Ördög-árok, a Duna völgye, a Solymári-völgy és a Pesthidegkúti-medence között elhelyezkedő rögcsoport központi, 495 méter magas orma. A hasonló nevű városrész, Hármashatárhegy Budapest III. kerületének része.

Egy 1212. évi határjárás Belitzky János által magyarázott oklevele Magas-hegynek (Mons Excelsus) nevezi, az ott található nagy követ pedig Szamár-kőnek. A Hármashatár-hegy alatti területet Monyorósnak (Mogyorósnak) nevezték (más vélemények szerint viszont a hegyet magát nevezték így). Az 1847. évi dűlőkeresztelőkor Árpád orma lett a neve, de ez nem ment át a köztudatba. A névadás oka, hegy tövében sejtették Árpád fejedelem sírját.

A Hármashatár-hegy jelenlegi nevét a 19. században kapta, mert 1873-ig éppen a hegycsúcson volt Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös hármas határa. A csúcs ma Budapest II. és III. kerületének határvonalán fekszik.

A Duna látképe a Hármashatár-hegyről, forrás: Thaler Tamás / Wikimedia Commons

A magyar állam 1994-ben a hegytetőn található, 146 hektáros ingatlant apportként, elidegeníthetetlen törzsvagyonként beemelte a Pilisi Parkerdő Rt-be a részvénytársasággá alakulás során. Az erdőgadaság ez alapján kérte a földhivataltól a tulajdonjog bejegyzését a felépítményekre és az alatta található földterületre, melyet azonban csak 2004-ben kapott meg. 1996-ban az állam ideiglenes vagyonkezelési szerződést kötött az ingatlanra az erdőgazdasággal. 2007-ben – tévesen – kis arányban a Fővárosi Önkormányzat résztulajdonát is bejegyezték, de ezt 2008-ban korrigálták. 2012-ben kilakoltatták a terület korábbi bérlőjét, a Pilótacentrumot. Később azonban a földhivatal törölte a Pilisi Parkerdő tulajdonjogát a 2004-es bejegyzés tévességére hivatkozva, amit az erdőgazdaság bíróságon támadott meg, de a pert elvesztette. A Parkerdő és a Pilótacentrum között azóta is perek vannak folyamatban

A Hármashatár-hegy nummuliteszes mészkővel borított, zömében dolomitból felépült, féloldalasan kiemelt sasbérc. Északkeleti részén csaknem egybeforr vele a Vihar-hegy. A hegyet szerkezeti mozgások emelték ki, és helyenként lépcsős, erdős lejtők határolják. Különösen meredek a hegynek a Duna felé leszakadó keleti lejtője. Ezen a részen 2 km távolságon belül a 400 métert is meghaladó szintkülönbség van, mely a legnagyobb a hegységben. Ennek a meredek lejtőnek az alsó részén a Solymári-völgy és a Kiscelli-fennsík között húzódó, a Duna felé lejtő, lösszel és lejtőtörmelékkel fedett kiscelli agyagból felépült teraszszerű fennsík helyezkedik el.

A Hármashatár-hegy Dél-Budáról, forrás: Derzsi Elekes Andor / Wikimedia Commons

A Hármashatár-hegy kedvelt kirándulóhely. A főleg dél-délkelet felé lépcsőzött gerincein, tölgyesekben és ültetett fenyvesekben árnyas sétautak találhatóak. Erdőtlen, dolomitsziklás csúcsáról körkilátás nyílik Budapestre, jó látási viszonyok esetén látható a Cserhát, a Mátra, a Pilis. A hegy csúcsán keresztül vezet az Országos Kéktúra útvonala. Itt működött a Hármashatár-hegyi turistaház, helyén ma étterem várja a vendégeket.

A Pilisi Parkerdő Zrt. működteti a Hármashatár-hegyi Erdei Iskolát, a ZöldBázis Turistaközpontot és a HangÁr Bistrót. 2016. július 14-én nyílt meg (bár valójában már április óta látogatható) az erdőgazdaság 31 millió forintos költségű beruházásában megépült Guckler Károly-kilátó, amely teljes körpanorámát biztosít Budapestre és a Dunára, sőt a környező hegységekre is. Ugyanaznap adták át a 120 millió forintos beruházással épült új Hármashatár-hegyi turistaházat is a csúcs közelében. A 2020-as látogatószám a 2019-eshez képest megduplázódott, megközelítve a 100 000-et.

A hegy tetején a ORFK tulajdonában lévő telephelyen adótorony üzemel. A rendőrség ügyeleti- és mozgószolgálati rádiórendszerének üzemeltetését az ORFK Híradástechnikai Szolgálata végzi. Rádiótávközlési főközpontjának tornya a Felső-Kecske-hegy leglátványosabb építménye. A 2013-as digitális televíziós átállás óta gerincadóként földfelszíni sugárzású, analóg és digitális rádió (T-DAB+), valamint digitális televízió-csatornák műsorait is továbbítja. (DVB-T szabványú MinDig TV és a mobiltelefonon fogható DVB-H). Az adótorony a Széchenyi-hegyi adótoronnyal együtt jellegzetes építménye a Budai-hegység budapesti részének.

Az ORFK-adótorony a Felső-Kecske-hegyen, forrás: Outofideas / Wikimedia Commons

Forrás:

hu.wikipedia.org

Felső kép: Bitman / Wikimedia Commons