Település:
Budapest, 4. kerület
Létrehozva:
2022-04-05 11:13:43
Káposztásmegyer
Budapest egyik, IV. kerületben található városrésze.
Káposztásmegyer Budapest egyik városrésze, mely a IV. kerület északi részén található. Népessége 2011-ben 23 178 fő volt.
A városrészt az 1983 és 1990 között házgyári előregyártott vasbeton elemekből ("panelekből") épült Káposztásmegyeri lakótelep és a 2000-es években létesült Homoktövis lakópark alkotja, továbbá a lakópark szomszédságában található, folyamatosan fejlődő észak-pesti ipari park is ide tartozik. Mindezek korábban beépítetlen, sík tájon épültek.
A városrész (elsősorban a helyiek és környékbeliek által használt) becenevei: „Kápmegyer”, „Káp1”, „Káp2” (utóbbi kettő utalva arra, hogy maga a lakótelep két részből áll, melyeket a Megyeri út választ el egymástól). Ismert becenév még a Tengiz is, utalva arra, hogy metróközlekedés híján a lakótelep olyan távol esik Budapest központjától, mint Tengiz. (A telep északi széle gyakorlatilag Dunakeszivel határos.)
Fekvése:
- Északon Budapest közigazgatási határa (azon túl pedig Dunakeszi), valamint Székesdűlő városrész; nyugaton a Duna folyam és Megyer városrész; keleten Rákospalota; délen pedig Újpest fogja közre.
- Pontosabb határai: Váci út (illetve a természetben a Duna folyam) az M0 körgyűrű északi hídjától (Megyeri híd) délre a Szilas-patakig – Szilas-patak – Budapest-Vác-Szob (70-es) vasútvonal – M0 körgyűrű északi szakaszának Budapest-Vác-Szob (70-es) vasútvonal és a Váci út (illetve a természetben a Duna folyam) közé eső része (illetve Budapest közigazgatási határa, ha az M0 valahol azon kívülre esik).
Forrás: Neonknights / Wikimedia Commons
Káposztásmegyer a honfoglalás idején a fejedelmi Megyer törzs egyik szálláshelye lehetett a szemközti Békásmegyerrel együtt, Anonymus is megemlíti krónikájában. Fontos stratégiai pontként foglalta el a fejedelmi törzs, mert így biztosította a megyer révet, mely az egyik legfontosabb rév volt a Dunán. Ezt a szerepét az egész középkor folyamán megtartotta. Első írásos említéseiben 1148-ban és 1253-ban Meger néven hivatkoznak rá. 1377-ben Káposztásmegyer tulajdonosa Szendy István vajda, a 15. században a Széchenyiéké, majd Guthi Országh László birtokolja. A török hódítás alatt a falu elpusztult.
A terület a 18. századtól a Károlyi család újpest-megyeri birtoktestéhez tartozott. A „Káposztás-” előtagot az itteni káposztaföldekről kapta, hogy ezáltal a többi Megyer nevű településtől is megkülönböztessék. Káposztásmegyer és egyben Újpest első úri villáját (klasszicista stílusú nemesi kúriáját) 1842-ben építtette fel Szekrényessy József (1811-1877), ki gr. Károlyi István rokonaként és Széchenyi István bizalmasaként vetette meg lábát a területen. A "kis Széchenyi"-nek nevezett ügyvéd, író sokat tett Újpest fejlesztéséért. Ő karolta fel az újpesti kikötő ügyét, gyakorta villásreggelin fogadva barátját és munkatársát Clark Ádámot, de az újpesti kórház ügyében tartott népszavazás is az ő nevéhez köthető. Villája a reformkori Pest előkelőinek és hírességeinek vált gyűlhelyévé, így gyakorta megfordult házánál Vörösmarty Mihály, Irinyi József, Vahot Imre, Garay János, Dobsa Lajos, de a dzsentri és arisztokrata világ majd valamennyi szereplője. Angolparkkal övezett birtoka az újpesti kikötő mögötti területen, a mai Károlyi István Városközpont elnevezésü lakópark helyén, a későbbi Wolfner bőrgyár mellett terült el. Itt töltötte gyermekéveit fia, Szekrényessy Kálmán (1846-1923) az első magyar úszó, első sportlapalapító, író, katonatiszt és repülőgépkonstruktőr. (A birtok történetét részletesen: lásd: Szekrényessy Attila-Katona Csaba: Egy soproni úrileány naplója, Győr, 2007. ISBN 978-963-06-2395-7)
A 19. században Rákospalotához tartozó puszta majd nyaralótelep. Az 1900-as évek elején 542 lakosa van. Királyi udvari istállók voltak itt, innen indultak az arisztokrácia kopófalka vadászatai. Káposztásmegyeren lóversenypálya is működött 1912-1944-ig. A városrésznek a Váci országút és a Duna közé eső területén építették ki 1893-1904 között a Káposztásmegyeri Vízművet, ami napi 240 ezer m³ kapacitással rendelkezett, és kútjai a Duna-parton és a Szentendrei-sziget déli végén 13 km hosszúságban húzódnak.
A terület 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor lett Budapest része, akkor már Újpest részeként. Az 1980-as évek elején nagy, mintegy 20 ezer lakásos lakótelep építését határozták el a területen. Az első ütem kivitelezése 1982-ben indult meg, az építkezések 1990-ben történt leállításáig mintegy 6000 lakás készült el.
Forrás:
hu.wikipedia.org
Felső kép: Christo / Wikimedia Commons
Városi magazin cikkek
Városi magazin cikkek
Helyi látnivalók
Helyi Programok / események
További helyi programok / események »
Helyi szolgáltatók