2012. április 1-jével beolvadt az akkor alakult Magyar Földtani és Geofizikai Intézetbe.

A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Magyarország legrégebbi tudományos kutatóintézete volt. 2012. április 1-jével beolvadt az akkor alakult Magyar Földtani és Geofizikai Intézetbe (rövidítve MFGI). Állami költségvetésből finanszírozott feladatainak végrehajtásával független, hiteles szakértői segítséget nyújtott a törvényhozás, az államigazgatás és az önkormányzatok részére. Kiemelten kezelte a Kárpát-medence és Európa országaival történő szakmai együttműködést.

Földtani Intézet, forrás: Rlevente, Indafotó / Wikimedia Commons

Története

1869-ben létesült Magyar Királyi Földtani Intézet néven. Alapító okiratát I. Ferenc József látta el kézjegyével. Munkatársainak száma 2007-ben 113 fő volt, köztük 72 fő kutató (geológus, bányamérnök, térképész, hidrogeológus, vegyész, geofizikus, geográfus). 2012. április 1-jével beolvadt a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet összevonásával megalakult Magyar Földtani és Geofizikai Intézetbe (rövidítve MFGI). A Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet az 1009/2017. (I. 11.) kormányhatározat valamint a 161/2017. (VI.28.) kormányrendelet alapján 2017. július 1-én összevonták a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal, és ezzel létrejött a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ).

Épülete

A Földtani Intézet, forrás: Wikimedia Commons

Műemléki védelem alatt álló szecessziós székháza Budapest XIV. kerületében, a Stefánia út 14. sz. alatt található. Az épület Lechner Ödön tervei szerint, Hauszmann Sándor irányításával készült el 1898-1899-ben. Létrehozásához a kormányon és a fővároson kívül Semsey Andor járult hozzá jelentős adománnyal.

Fő feladatai

• az ország területének geológiai feltérképezése,
• alapadatok szolgáltatása a gyakorlati célú kutatás, a tervezés és a döntés-előkészítés számára;
• vízföldtani, környezetföldtani, agrogeológiai, geokémiai, vízkémiai, mérnökgeológiai és egyéb gyakorlati célú kutatások, fejlesztések; céltérképek, földtani modellek készítése;
• ásványi nyersanyagkészletek kiértékelése, új nyersanyagkutatási lehetőségek feltárása,
• hatástanulmányok készítése,
• földtani adatbázis fenntartása és fejlesztése,
• a nemzetgazdaság és az állampolgárok informálása.

Forrás: 

wikipedia

Felső kép: Civertan Grafikai Stúdió / Wikimedia Commons