Település:
Budapest, 16. kerület

Létrehozva:
2022-04-21 16:20:43


Mátyásföld


Mátyásföld 1950-től Budapest XVI. kerületének városrésze.

Mátyásföld az 1800-as évek végén Cinkota két telepeként jött létre és fejlődött, míg 1933-tól önálló nagyközség lett, majd 1950-től Budapest XVI. kerületének városrésze.

 

Fekvése

A mai 8-as, 9-es HÉV 1888-ban megnyitott vonalának, illetve a 3-as útnak a két oldalán, a HÉV egykori, Keleti pályaudvar melletti fejállomástól 8 km-re keletre fekszik, 150 m tengerszint feletti magasságában húzódó fennsíkon.

Határai a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 392/2012. (X. 17.) számú, 2012. november 21-i képviselő-testületi határozatábanfoglalt javaslat alapján: Sarjú út a Budapesti úttól – Nógrádverőce utca – Zsemlékes út – Forrásmajor utca – X., XVI., XVII. kerületi hármashatár, valamint a X. és XVI. kerület közigazgatási határa – Mátyásföldi repülőtér nyugati határa (Ballada utcával párhuzamosan) – Újszász utca – Jókai Mór utca – Veres Péter út – Futórózsa utca – Budapesti út – Sarjú út.

 


Elnevezése

 

A Mátyás király tér 2011-ben, a névadó uralkodó mellszobrával, forrás: Wikimedia Commons

 

A villatelep névadójának Mátyás királyt választották. Mellszobrát 1896-ban a millennium alkalmából állították fel a Mátyás király téren. A szobor Mátray Lajos alkotása.

Ezt a területet – több birtokkal együtt – IV. Béla király adományozta 1259-ben a Nyulak-szigeti apácarendnek. Cinkota délnyugati végén, a mai Mátyásföld területét Bökényföldének nevezték, mivel egy Bökény nevű emberé volt, aki utód nélkül halt el, földje pedig a királyra szállt. 1276-ra az apácák legjövedelmezőbb birtoka lett, 1319-re pedig sikerült adómentességet is kieszközölniük.

Mátyás király – akinek a Városliget és a Kerepesi út északi oldalán kezdődő bekerített vadászó helye Csömör és Cinkota tájékán ért véget – külön oklevélben megerősítette és megvédte az apácákat attól, hogy bőven termő földjüket szomszédaik háborgassák. Mátyásföld nevét azonban feltételezések szerint inkább Mátyás legendás története a cinkotai kántorral inspirálhatta. Annyi bizonyos, hogy az uralkodó sokat járt erre, hiszen ezen a környéken, Rákos-mezőn volt az egykori országgyűlések színhelye is, ahol apját, Hunyadi Jánost és nagybátyját, Szilágyi Mihályt kormányzónak választották. Azonban olyan elgondolás is van, hogy csupán vonzó történelmi nevet kívántak adni az előkelő nyaralóhelynek és akkor az országban máshol még nem volt Mátyás király nevét őrző helység. A 250 hold területet – ami a 18. század első évtizedében csupán bozótosokkal tarkított szántóföldkén lett a Beniczkyek hűbérbirtoka – 1887-ben Beniczky Gábor özvegye, Batthyány Ilona grófnő engedte át potom áron a nyaralóövezet létrehozására alakult Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének.

 

 

Története

1887-ben alakult meg a telep egyesülete. 1888. junius 29-én, Péter és Pál napján adták át a forgalomnak a budapest-cinkotai helyiérdekű vasutat és ekkor lett „része” a fővárosnak Cinkota-Mátyásföld, ezért tartották 1913-ban ezen a napon a negyedévszázados jubileumát. Az ekkor megjelent eredetmonda szerint Kunkel Imre, a Fővárosi Központi Tejcsarnok alapítója vadászaton vett részt Beniczky Gábor cinkotai földbirtokosnál, akinek megtetszett a vadászterület ezen része. Rögtön felismerte, hogy a már tervbe vett cinkotai BHÉV vasútvonal közeli kiépítésével a telekárak jelentősen emelkedni fognak, így még abban az évben megállapodott a tulajdonossal a földterület eladásában. A szerződés értelmében 65 krajcár/négyszögöl áron Kunkel megvásárolta a 75 kat. holdas mátyásföldi birtokrészt. Beniczky Gábor és felesége, Batthyány Ilona grófnő nemcsak befolyásukat érvényesítették mindenütt, a hol erre szükség volt, hanem bőkezűséggel tereket és utakat is bocsátottak a telep rendelkezésére.

Valójában a tejcsarnokot Beniczky Gábor és gróf Andrássy Aladár alapította 1883-ban. Kunkel csupán 1885-től volt a szövetkezet üzletvezető igazgatója, illetve e mellett a Beniczky-birtokok gondozója. Mátyásföld eszméje azonban valószínűleg ténylegesen a nevéhez fűződik. Ügyesen kamatoztatta a vállaltnál elért sikereit és jó üzleti érzékkel látta meg az 1880-as évek közepén alakuló különféle építő-szövetkezetek mintáján alapuló és a tervezett budapest-cinkotai HÉV nyújtotta lehetőséget a területen.

Még 1887-ben Kunkel Imre egy érdekközösséget szervezett, melyből megalakult a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete. Alakuló közgyűlését még az év november 6-án megtartották, melyen az – a később Ómátyásföldnek nevezett nyaralótelep alapítása céljából – szerződést kötött Beniczky Gáborral 75 hold megvételére, amire 10 éves elővételi jogot kötöttek ki.

A villatelep alapító telektulajdonosai között voltak Kunkel Imre és Beniczky Gábor mellett gróf Andrássy Aladár, Keglevich Ilona grófnő, báró Stockinger János, illetve Szeniczey Ödön és dr. Neumann Ármin képviselők, Koppély Géza földbirtokos, és ahogy Jókai Mór Nemzet című lapjának beszámolója írta „a közúti vaspá­lya társaság, mely vezérigazgatója Jellinek Henrik által egyik leghathatósabb előmozdítója volt az esz­me megvalósításának”, aki már évekkel korábban felismerte a főváros környéki települések és Budapest egymásrautaltságát, és hogy az ebben rejlő gazdasági potenciált a közlekedési nehézségek miatt nem lehetett kihasználni. A felsoroltak mellett ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek, építészek és építési vállalkozók, keres­kedők, nemzeti színházi és népszínházi tagok, tanárok, tisztviselők és hivatalnokok vásároltak itt telket.

Az alapszabályok eredetileg úgy rendelkeztek, hogy a villaszerű építkezést kötelezővé tették, megtiltották az állattartást, kocsma, bolt, mészárszék, gyár, ipartelep létesítését.

 

 

Paulheim József szobra (Paulheim József tér), forrás: Fauvirt / Wikimedia Commons


A telepnek római katolikus temploma, elemi iskolája, saját víz- és villamosműve, valamint strandfürdője volt. Az Egyesület 1891-ben vásárolta meg a parkerdő ma Erzsébetligetnek nevezett részét. 1896-ban Mátyásföld fejlesztésében nagy szerepet vállalt Paulheim József építész, egyesületi tag, aki igen sok közületi intézmény létesítését indította el, szorgalmazta és anyagilag támogatta, de túlnyomó részben ő volt a kivitelező is. Az elemi iskola, parkszálló építése, kibővítése, fürdőtelep kiépítése fűződik a nevéhez.

A 20. század elején parcellázták a HÉV vonalától északra eső területet (ez lett Új-Mátyásföld), ahol már kispénzű emberek is le tudtak telepedni, mivel ott a legkisebb telekméret 150 négyszögöl volt. Mátyásföld további fejlődését nagyban befolyásolta, hogy 1915-ben megépült a Magyar Általános Gépgyár által kezdeményezett repülőgépgyár és repülőtér, mely kb. 1200 munkást foglalkoztatott. 1918. július 4-én erről a repülőtérről indult meg az első Budapest-Bécs közötti polgári légijárat. Néhány évtizedig ez volt a főváros legnagyobb reptere.

Az 1920-as évek végére Mátyásföldnek 1200, Új-Mátyásföldnek 1800 lakosa volt – felmerült az önállósodás gondolata. A település 1933. január 1-jéig Cinkotához tartozott, majd vált önálló nagyközséggé.

1950. január 1-jével – számos főváros-környéki településsel együtt – Budapest része lett a XVI. kerületben.

 

 

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Fauvirt / Wikimedia Commons

 

 

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Városi magazin cikkek

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »