A Normafa a Budai Tájvédelmi Körzet része.

A Normafa, eredetileg Viharbükk népszerű kiránduló- és síelőhely Budapest XII. kerületében a Budai-hegység keleti peremén, a Budai Tájvédelmi Körzet része.

Földrajz

Leírás

A Normafa a Sváb-hegy–János-hegy-vonulat déli csúcsa, a Svábhegy legmagasabb pontja. Tengerszint feletti magassága 477 méter. A két hegy között egy hosszú, de viszonylag keskeny, nyeregszerű fennsík húzódik, amelyről meredeken szakadozik le a hegyoldal Zugliget felé.

Maga a Normafa egy kisebb, fákkal övezett, parkszerű tisztás, amelyről a Zugliget felé indul a kanyargós Harang-völgy. A tisztás tetejéről majdnem félkörpanoráma nyílik az Ördög-árok mély völgyére, mögötte szemben a Hármashatár-hegy és Rózsadomb magasodik, tőlük balra Pesthidegkút, jobbra a Budapest belső kerületei és Duna, mögöttük pedig a Normafától északra elterülő budai és a pilisi hegyvidéket látni. Tiszta időben a Pesti-síkság mögött húzódó, távolabbi Gödöllői-dombság is felismerhető. Nyáron, szép időben a Hármashatár-hegy környezete csodálható meg, télen pedig a szánkózók, síelők veszik birtokukba. Az 1930-ban épült síház épületében vendéglő működik, a lejtő felöli oldalán pedig a szinte legendássá vált rétesező és mellette a lángosos bódéja szolgálja a megéhező kirándulókat. A két hegy között található a szintén kedvelt Anna-rét.

Normafa síközpont

A Normafánál a második világháborút megelőzően, de a világégést követően még évekig pezsgő sportélet volt. Több sípálya, köztük kivilágított sípálya is, több sífelvonó, szánkópálya, síugrósánc biztosította a sportolási lehetőséget.

A Normafánál és környékén a 20. század közepén alakították ki Magyarország egyik legjelentősebb síközpontját. Ekkor épült a Normafa Síház, ezzel egy időben lesikló pályákat alakítottak ki. Megépült a sísánc, és nemzetközi szánkó versenyek rendezésére alkalmas szánkópályát építettek. Kialakításra került két sífutó pálya is.

A Normafánál hét lesiklópálya került kialakításra: a Nagy- és a Kis-Norma, az Ötlövetű, a Nagy- és Kis-egyetemi lejtő, a Harangvölgyi sípálya és a Cső. A lesiklópályákat négy sífelvonó szolgálta ki. A leghosszabb a Nagy-Norma és a Kis-Norma közötti csákányos felvonó volt. A Nagy-Norma megfelelő hóviszonyok mellett este 9-ig (szombaton 10-ig) ki is volt világítva. Működött egy tányéros felvonó a Nagy-egyetemi és a Kis-egyetemi sípályák között. A Nagy-egyetemi lejtő déli oldalán volt a KFKI felvonó ez egy kampós felvonó (ez működött legtovább, a felvonó felső motorháza még ma is megtalálható). Lejjebb, az egykori Honvéd-síház mellett, a Csőben volt még egy, szintén kampós, felvonó.

A Magyar Athletikai Club szánkópályája a Normafa út és Eötvös út találkozásától nyugatra indult. A cél több kanyar után a Tündérhegyi út alatt volt. A Fővárosi Vízművek több kutat telepített a szánkópálya a mellé, hogy azt a megfelelő jég elkészítéséhez locsolni tudják azt. Ezek közül a kutak közül a Nagy-Norma lejtő aljában álló még ma is üzemel.

Az Anna-réttől északra a jelenlegi Sportszálló telkén állt két sísánc. Az első síugrósáncot 1924-ben avatták fel, de ezt 5 év alatt kinőtte a közönség ezért egy nagyobb nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas középsánc (normálsánc) is épült. Ezt később műhó burkolattal látták el. A kisebbik gyakorlás célját szolgálta. A középsánc vasszerkezetes tornyát az 1960-as évek végén bontották le.

A Normafától kiindulva a Hármaskút-tetőt megkerülve egy 5 km-es sífutó pálya állt a sífutók rendelkezésére. Ezt az egykori sífutó pályát mind a mai napig használják a futók, ez a nevezetes „MHK” kör. Ezen kívül a Honvéd síház mellett, az Előre-kert felső részén, egy 1200 m világítással ellátott sífutó edzőkör is a sífutók rendelkezésére állt.

A Normafa síház, forrás: Antissimo / Wikimedia Commons

A fenti sportlétesítményekhez több síház is tartozott. A Normafa síház a nagyközönséget szolgálta. Vele szemben volt a Honvéd-Auróra SC síháza, a Vízművek használaton kívüli épületében. Az Anna-réten volt és van az egyetlen megmaradt síház, a Vasas SC síháza. A Sísánc mellett A Népstadion által üzemeltettet Szabadsághegyi Edzőtábort találtuk (ez ma a Sportszálló). A Nagy-egyetemi lejtő aljában a Cső mellett volt a Honvéd síház, ma zarándokszállás, és a Disznófő-forrásnál a BKV Előre SC síháza.

A 60-as 70-es években még jobb teleken 40-50 síelhető napot számoltak. A síterepek leromlása a 80-as évekkel kezdődött. Egyrészt csökkent a síelhető napok száma, másrészt a növekvő terhelés a környezetvédők egyre erőteljesebb ellenállását váltotta ki. Ennek ellenére a végső döfést a síélet megszűnését a rendszerváltás jelentette. Ekkor a sportegyesületek megszüntették a sí szakosztályaikat és a síházakat eladták. Egyedül a Vasas SC síszakosztálya maradt a magyar sísport utolsó mohikánjaként.

A Normafa helyreállítása

Normafai erdőrészlet, forrás: Kaszás Tibor / Wikimedia Commons

A Normafa fejlesztésére vonatkozó javaslat 2013-ban merült fel, arról az Országgyűlés szeptemberben törvényt is hozott. Miután az első, nagyszabású – és a környezet károsítását valószínűsítő – tervek jelentős ellenállásba ütköztek, másfél éves egyeztetési folyamat kezdődött, melynek eredményeképpen (a Natura 2000 hatásvizsgálat eredményeit is figyelembe véve) 2015. január 27-én a Hegyvidéki Önkormányzat ellenszavazat nélkül határozatot fogadott el a Normafa helyreállításáról. Ez – a korábbiakkal ellentétben – kisebb léptékű fejlesztéseket tartalmaz, elsősorban a meglévő épületek funkciókkal való megtöltésére és a meglévő útvonalak, létesítmények felújítására fókuszál. Fontos változást fogalmaztak meg a biztonság fokozása érdekében is, így tervbe vették a futók, sífutók, túrázók, kerékpárosok, valamint a sétálók által használt útvonalak szétválasztását is.

Felújított pihenőhely a Normafán, forrás: Antissimo / Wikimedia Commons

2015. május 17-én helyi népszavazást tartottak a kerületben a Normafa helyreállításáról. A népszavazás a 27,6%-os részvétel miatt hivatalosan érvénytelen lett, de a kerületi önkormányzat előzetesen jelezte, hogy magára nézve kötelezőnek ismeri el az eredményt a részvételi aránytól függetlenül. A megjelentek 81%-a támogatta a népszavazásra bocsátott fejlesztési koncepciót.

A felújítás első üteme 2015 végéig elkészült. Ennek keretében több pihenőhelyet felújítottak (új padokkal, asztalokkal, kerékpárparkolókkal láttak el), köztük az új játékokkal ellátott Anna-réti játszóteret is. A gyalogos sétány megújítása új irányjelző és tájékoztató rendszert is magában foglal.

Az 1972-ben átadott, majd 2002-ben bezárt egykori Hotel Olimpia épületét 2018-ban bontották le. A helyén 2019-ben felépült a Normafa park és a játszótér az Eötvös Loránd parkban, amit 2020 májusában adtak át. A 21-es busz 2020. október 10-étől az Eötvös út és a Konkoly-Thege Miklós út között a park melletti új elkerülő úton át, a Gyermekvasút mellett halad tovább Csillebérc felé, emiatt egyik irányban sem érintette a régi Normafa megállót. A Távcső utcánál új buszforduló épült a 21A és a 212-es buszok számára, amelyet a két járat 2021. szeptember 4-én vett használatba. (Helyhiány miatt a jövőbeni műszaki tárolóhely lejjebb, a Csillabérc, Gyermekvasút nevű megállónál épült.A 21-es ettől kezdve megáll az itt kialakított Normafa, látogatóközpont megállóhelyen is. 2022 tavaszán a népszerű rétesező és a lángosos büfé az elbontott régi buszforduló helyére költözött.

Normafa és a művészetek

A fentebb említett művészeken kívül más művészek is kapcsolatba kerültek a Normafával. Jókai Mór a Magyarhon szépségei című művében ír erről a helyről. Vörösmarty Mihály és feltehetőleg Szigeti József is szívesen látogatott ide. Erődy Dániel egyik verse a Sigray Pál által itt elhelyezett latin nyelvű emléktábla magyar fordításával kezdődik. Petőfi Sándor valószínűleg itt írta A hegyek közt című költeményét. Brodszky Sándor festményen örökítette meg a faóriást. Kelety Gusztáv festménye a Kiscelli Múzeumban látható. Rudolf von Alt is festett Normafa témájú képet.

Forrás:        

wikipedia

Felső kép: Nagy Dávid / Wikimedia Commons