A Csömöri úti sporttelep és János utcai napközis tábor létesítményei.

Már az 1800-as évek elején lakták a Csömöri út és János utca találkozásánál létrehozott úgynevezett Szent Mihályi majort.

Első világháborús sportemlékhely a János utca – Csömöri út sarkán, forrás: Fauvirt / Wikimedia Commons

Ugyanitt 1898 nyarán öt-hat fiatal alapított Sporttelepet, amin előbb futball-, majd hamarosan teniszpályát is építettek, ami az 1910-ben megalakult Rákosszentmihályi Sport Club pályája lett. A rákosszentmihályi pezsgő sport (és kulturális) életet az első világháború derékba törte, a frontokon több helyi sportember is odaveszett. A háborút követően 1920-ban két helyi klub Rákosszentmihályi Testedzők Köre (RTK) néven egyesült, majd két évvel később a helyi sportbarátok felállították a sporttelep szélén az ország egyetlen első világháborús sportemlékművét. Prokopp Endre építész eredetileg általános emléknek tervezett művészi emlékét pénzhiány miatt az RTK pénzén saját hallottainak állíttatta föl futópályájának karimáján. A műgránitból készült három méter magas gúla mellső oldalán futballista relief látható, három oldalt pedig az elesett hősök nevei olvashatók. Ez az emlékmű az 1980-as évekre jelentősen megrongálódott, és mivel az eredeti neveket akkor nem tudták rekonstruálni, az utólagosan, 1983-ban a Rákosszentmihályi Sportbarátok Köre által elhelyezett táblára azok nevét vésték, akik a 20. században sokat tettek Rákosszentmihály sportjáért. Az eredeti névsort 2009-ben állították helyre, Varga Ferenc kerületi sporttörténész kutatásainak köszönhetőn, így a Rákosszentmihály sportjáért sokat tett családok nevei a – telep kapujának áthelyezésével keletkezett – kis teret határoló kerítésen kaptak helyet.

1966–1967-ben hatszáz gyermek befogadására alkalmas nyári napközi és úttörőtábor nyílt a János utcában. 1972-ben a kerületi KISZ javaslatára a XVI. kerületi tanács a kerületi üzemekkel összefogva, a lakosság társadalmi munkájának segítségével 5 holdnyi területre egészítették ezt ki, ahol faházak, árnyas ligetek, játékterek, sok játék és sporteszköz, zuhanyozók, mosdók kaptak helyet. Ekkor már az egész országból és külföldről (1972-ben például Georgiából) is érkeztek ide fiatalok. 1977-ben 440 gyerek elhelyezésére alkalmas, akkor már négy és fél hektáros területen nyílt meg a tábor 14 faházzal és több mint száz különböző növénnyel.

A sporttelep egyik épülete, forrás: Fauvirt / Wikimedia Commons

1950-től a Vörös Meteor építette ki a margitszigeti sporttelepe melletti új létesítményének. Az 1960-as években még 3 labdarúgó-, 2 kézilabda-, 1 atlétikai és 1 röplabdapálya volt a területen. A Rákosszentmihályi TK 1972-ben egyesült a KÉV Metróval Metro RSC néven a Csömöri úti sporttelepen. Az 1970-es évek végén a BLSZ III-ban játszó labdarúgócsapat megszüntetésével az addigi földes nagypálya helyén 2 kispályát, és egy újabb teniszpályát hoztak létre. Ekkor még volt aszfaltos és salakos (ez villanyvilágítással) kézilabdapálya is. 1979-ben tervbe vették egy aszfaltos női kézilabdapálya, illetve 1985-ig egy 20X49 méter hasznos alapterületű csarnok, illetve új öltöző- és kiszolgáló helységek megépítését. 1983-ban az MTK-VM Sportklub szervezett ide nyári napközis tábort. Ebben az évben már mint "Csömöri úti teniszparadicsom" cikkeztek a sporttelepről. Ekkor már tervben volt egy pihenőpark ötlete, csobogóval, melyben az 1984-re már el is készült 12 teniszpálya kapott helyet, illetve a két már meglevő bitumenes kézilabdapálya mellett pedig egy félkör ívű futópálya, továbbá az öltözősoron egy kis klubot alakítottak ki. A telep vezetője az ötletgazda Kétyi Zsolt lett. A sporttelep mellett 1985 nyarán nyitotta meg kapuit a szabadbattyáni termelőszövetkezet leányvállalataként működő Saturnus Tours utazási iroda és a KÉV-Metró Vállalat sportegyesület közös kempingje, a Metró Tenisz Kemping. A háromcsillagos létesítményben ötven, elektromos csatlakozóval is ellátott lakókocsi-, sátorhely volt. A kempingezők a teniszpályákat is igénybe vehették. A fővárosban az elsők között fedték be a salakos teniszpályáik nagy részét, így gyakorlatilag lehetővé tették az egész éves sportolást a kerületben, majd két műfüves focipályát is kialakítottak. Nem sokkal később a salak pályák olyan borítását kaptak, aminek köszönhetően már élversenyzők is gyakorolnak a sportpályán, mint Szávay Ágnes, vagy Arn Gréta. A szabadtéri szezonban 13 salakos és 2 Australian Open kemény borítású teniszpálya működik, a téli szezonban 12 salakpálya és 2 Australian Open fedett pálya üzemel. 2018 második felétől a Zöld kéz Consulting Kft. üzemelteti a sporttelep Metro R.S.C. által tulajdonolt al- és felépítményeit.

Szentmihályi Kulturális Központ, forrás: Fauvirt / Wikimedia Commons

A részben önkormányzati tulajdonú terület következő nagyobb szabású fejlesztése 2008-ban indult meg a – napközis tábor utcatömbjében található – Segesvár utcai részen fekvő rákosszentmihályi tanuszoda és rekreációs központ (Szentmihályi Konrád Ferenc Uszoda) átadásával. Ezt a gyermektábor területének megújítása követte azzal a céllal, hogy egy egész évben, teljes éjszakai tartózkodásra is alkalmas gyermek-központ létesüljön, ami nem csak a kerület igényeit képes kiszolgálni és alkalmas közösségi összejövetelek és rendszeres oktatási, illetve rekreációs (pl. edzőtábor, erdei tornapálya, mozgáskorlátozott gyerekek testnevelése, stb.) tevékenység szervezésére is. Ezért a létesítményben helyet kapnak a civil egyesületek irodái, egy könyvtár, és egy büfé. A tervek között egy sportcsarnok kialakítása is szerepel. A napközis tábor területén belül 2013–2014-ben közel 3000 m²-es területrészen korosztályonként elkülönített egységekkel korszerű játszóteret alakítottak ki, 2017-ben pedig a János utcában megnyitották a többcélú, 1100 m²-es Szentmihályi Kulturális Központot, amiben kialakítottak egy „vietnámi szobát” is, ahol az érdeklődők betekintést nyerhetnek az ország életébe (ezzel is megemlékezve a kerület egyik testvérvárosáról).

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Fauvirt / Wikimedia Commons