A vombat vagy más néven csupaszorrú vombat az emlősök osztályának erszényesek alosztályágába, ezen belül a diprotodontia rendjébe és a vombatfélék családjába tartozó faj.

Előfordulása

Ausztrália és Tasmania nagyobb erdőségeinek lakói.

Megjelenése

Külső megjelenése a medvefélékre emlékeztet: robusztus felépítésű, csökevényes farkú állat. Szőrzete igen dús, talpa széles és csupasz, karmai lapítottak és erősek, ásásra alkalmasak. A testhossza 70–110 cm, a kifejlett állatok testtömege 20–35 kg.

Életmódja

Tág üregeket, és hosszú folyosókat ásnak, a nappalt ezekben töltik. Csak az est beállta után bújnak elő odújukból.

Mozgása lassú, nehézkes. Egy vombatot igen nehéz szándékától eltéríteni. Ha akadály kerül elébe, azon fáradságot és időt nem kímélve hatol át. Tápláléka elsősorban kemény, szívós levelű fűfélékből áll, de kiásott gyökereket is szívesen fogyaszt. Fogai és karmai alkalmasak védekezésre is, de erre ritkán használja. Akár hónapokig is kibírja víz nélkül.

Szaporodása

Erszényes emlősök. Vemhességi idejük rövid, 20-21 nap. Az anya kétévente egyszer, egyetlen utódot ellik. Az utódok igen fejletlenül jönnek világra, ezért akár három hónapig is anyjuk hátrafelé nyíló erszényében maradnak.

Érdekesség
A csupaszorrú vombatok a budapesti állatkert egyik különlegességének számítanak. Manapság ugyanis az európai állatkertek közül a budapesti intézmény messze a legeredményesebb ezeknek a talajlakó, sőt, földalatti üregeket ásó, a koalákkal közeli rokonságban álló erszényesek szaporítása terén. 2011 óta, amikor a mostani vombat tenyészpár megérkezett, összesen négy kölyök született és cseperedett fel sikeresen. Magát a Vombatházat is a 2011-es évben alakították ki az állatkertben, de maga az épület ennél régebbi: eredetileg az 1960-as években emeltek itt egy madarak bemutatására szolgáló építményt, amelyet 2006-ban papagáj-lakká alakított át az állatkert, majd ennek átépítésével jött létre a vombatokat befogadó állatház, a hozzá tartozó szabadtéri kifutóval.

Forrás:        

wikipedia

zoobudapest.com

Felső kép: Jj Harrison / Wikimedia Commons